Na! Ezen is túl vagyunk. Lement a Dal. Kiválasztottuk ki képviselje hazánkat az Euroviziós fesztiválon. Most vannak akik örülnek, vannak akik fanyalognak. Egy kicsit mindenkinek igaza van, hiszen:
- Jó döntés volt. A közönség mindig jól dönt. Ők nem szakemberek, csak hallgatók.
- Nem volt jó döntés. Kiváló zenészek tömegébe beengedünk egy zeneileg képzetlen, énekesnek nagyon gyenge, öltözködésében röhejes fiatalembert.
Nos akkor most mi is történt? Szerintem ennek a kiválasztó shownak csak egy gyenge pontja volt, a zsűri. Sokan azt hiszik, hogy erre a versenyre a legjobb énekes, legjobb dalát kell kiküldeni. Szerintem ez egy eredendő tévedés. Legjobb dala bárkinek lehet. Ezt a luxust azok a nemzetek engedhetik meg maguknak, akik akkor is kapnak szavazatot, ha a színpadon hazájuk himnuszát elfingják. Egy olyan ország képviselőjének, mint amilyenek mi is vagyunk, nem dalt kell kiváló precizitással előadni, hanem egy produkciót. Ilyen az egész műsorban kettő volt. Az egyik megnyerte a versenyt, a másik Agárdi Szilvia és Pál Dénes produkciója volt. Az ő dalukkal olyan eredményt lehetett volna elérni, amilyet még soha. Bye Alex alakítása szintén alkalmas arra, hogy eredményes legyen. Nem tudom, hogyan döntött volna a közönség, ha a zsűri egy kicsit is átgondolta volna a feladatát és lehetőséget biztosított volna a duónak. Egy biztos ez az eredmény mellbe vágta őket is. Nem ezt szerették volna. Bye Alex csak véletlenül becsúszott a négy közé, de akkor is legyintettek, mert biztosak voltak Kállai Saundersben vagy Radicsban.
Nézzük a zsűrit.
Rakonczainak fogalma sincsen mi kell a fesztiválon, de legalább kiváló zenei szakember. Sajnos csak a szakmaiságot tolta és nem figyelt a produkcióra.
Walkó hiába volt már kint, egyébként majdhogynem sikertelenül, nem látta kit kell kiküldeni.
Ruzsa imádta a győztest. Talán ő volt a legközelebb az igazsághoz. Talán még emlékezett valamire a saját fellépéséből. Egy teljesen egyszerű, már-már majdnem jelentéktelen dallal, mezítláb, bőrönddel a kezében, egy buszmegállóban énekelt. Nem a dal lett kilencedik, hanem a produkció. Kár, hogy ő sem vette észre azt az óriási lehetőséget, amit a duó kínált.
Rákay kiváló szókincsével, kellemes beszédstílusával, megnyerő modorával bűvölt el minket. Na, CSAK erre én is képes lettem volna.
Csiszár egy olyan ember, akit sem TV, sem rádió közelébe nem engednék. Nem az a probléma, hogy ByeAlex megnyerhet egy ilyen versenyt, képviselheti Magyarországot, hanem az, hogy ilyen jelentéktelen emberek dönthetnek ilyen jelentős kérdésben. Na persze, ha ez egyáltalán jelentős kérdés volt és nem csak cirkusz a népnek.
Már tavaly is a zsűrin bukott el a legjobb PRODUKCIÓ. Egy érdekes, de semmi különös jelentőséggel nem bíró dal leverte a Király testvérek látványos, profi PRODUKCIÓJÁT. Agárdi Szilvia és Pál Dénes olyan PRODUKCIÓT adott elő, ami egész Európa szívét megdobbantotta volna. Bármibe fogadnám, hogy térdelve zokogtak volna az emberek a dal végén, és erre emlékeztek volna a szavazáskor is. Végre olyan országokból is kaphattunk volna pontokat, ahonnan vagy soha, vagy csak Friderika, Ruzsa Magdi és a NOX fellépésekor kaptunk. Na ezt most eljátszottuk. Illetve talán nem. ByeAlex volt aki még eséllyel indul. Bízzunk, hogy a zsűri ellenére is lesz sikerünk.
Azt javaslom, soha többé ne adjanak lehetőséget, hogy zsűri bármiben is dönthessen. Bölcsebb a hallgató.
